Hazánkban a lakosság
mintegy 5%-a állandó ellátásra szorul és 25-30%-a időleges ellátást
igényel. A házi gondozás először 1986-ban jelent meg Magyarországon egy
miniszteri rendeletben, majd a 1993. évi III. Szociális törvény, 2003-as módosításában jelent
meg az a rész, mely jelzőrendszeres házi gondozás biztosítására
vonatkozik. Erre a az ellátási formára jogosultak többek közt azok akik:
- szellemileg önálló életvezetésre alkalmasak - állapotuk miatt nem, vagy csak nagyon nehezen tudják a mindennapi tennivalóikat elvégezni, de nem magatehetetlenek - elhagyottan, magányosan, izoláltan élnek.
A
Magyar Állam normatíva útján támogatja az önálló településeken és
kiegészítő normatíva segítségével a kistérségekben kiépülő rendszereket.
Egy, a telefonvonalra kapcsolt adó-vevõ készülékkel tartjuk a
kapcsolatot, és ennek segítségével nyújtunk egész napos biztonságot. A
szolgáltatásunkat igénybevevõk tárcsázás nélkül, egyetlen gombnyomással
elérhetik a diszpécsert. A kapcsolat pillanatától kezdve
munkatársunk monitorján megjelenik a hívó összes adata (név, életkor,
lakcím és a szükséges intézkedéshez szerzõdés szerint biztosított összes
lehetõség: lakáskulcs elhelyezése, értesítendõ hozzátartozók
telefonszáma és elõzetesen felvett, teljes körû kórlapja).
Amennyiben
az ügyfél állapota azonnali beavatkozást tesz szükségessé, a diszpécser
rögtön riasztja a mentõket, illetve elindítja a vonuló orvosi
szolgálatunkat.